Szabad-e beszélgetni egy robotporszívóval?

A magányos emberek várható élettartama 15-20%-kal rövidebb, mint azoké, akik kiterjedt szociális kapcsolati hálóval rendelkeznek. A magány tehát jelentősen növeli a korai halál kockázatát. Mit tehet egy magányos ember, jobb híján szóba állhat-e nem emberi intelligenciával? Beszélgethet-e valamelyik AI nyelvi modell érzelemmentes képviselőjével vagy a környezetében lévő egyéb fizikai tárgyakkal?

A címben szereplő kérdés elsőre erősen költőinek tűnhet. Pedig nem annak szántam. Mit tegyünk, amennyiben életkorunk vagy vélt ill. valós mentális korlátaink miatt rengeteget vagyunk a négy fal között egyedül?

Egy 2017-es tanulmány, amely 268 ezer amerikai átlagpolgár életét követte nyomon, azt találta, hogy a magányos emberek 26%-kal nagyobb valószínűséggel halnak meg 10 éven belül, mint azok, akik nem érzik magányosnak magukat. Az egyedülálló embereknél nagyobb valószínűséggel alakul ki szívbetegség, stroke, rák és egyéb krónikus betegségek. A magányos emberek esetében sokkal gyakrabban fordul elő alvászavar, depresszió és szorongás, amelyek szintén hozzájárulhatnak a korai halálhoz.

Most, hogy tisztáztuk az egyedüllét kockázatait, lépjünk tovább. Mit tegyünk ellene? Adódik a válasz: beszélgessünk. No de kivel? Esetleg mivel? Elsőre értelmetlennek tűnik a 2. felvetés: a kommunikáció az élőlények privilégiuma. Lehetséges társalogni egy nem élő valamivel? Például a nappaliban éppen töltőn lévő és megnyugtató ledes fényeit kifejezetten barátságosan villogtató robotporszívóval?

Természetesen lehetséges. Az okos robotporszívók remekül együttműködnek az elterjedtebb hangalapú asszisztensekkel: Amazon Alexa ill. Google Assistant. (Érdekes, hogy a Google nem adott az általa fejlesztett asszisztensnek emberi nevet.) De valószínűleg nem a Rowenta RR9067WH X-PLORER S130 lesz az ideális megoldás az egyedül élő magyarok számára. Ugyanis:

• nem olcsó, viszont kifejezetten drága,
• elsősorban angolul ért,
• csak nagyon egyoldalú kommunikáció folytatható vele, mivel erősen korlátozottak a válaszai.

Szóval sokkal izgalmasabb megoldások is vannak, mint társalogni egy robotporszívóval:

• csatlakozzunk egy közösséghez: ez kiváló módja az értékes szociális kapcsolatok kialakításának. Csatlakozhatunk egy klubhoz vagy akár egyházi közösséghez is,
• töltsünk több időt a szabadban: a közeli park kiválóan alkalmas lehet ismerkedésre, társalgásra. Üljünk le a padra és próbáljunk meg szóba elegyedni a körülöttünk lévőkkel. A téma mindig pontosan az orrunk előtt hever,
• keressünk egy új sportot: például próbálkozzunk meg a futással. Találjunk hozzá társakat, a futóközösségek olyanok, mint 1-1 nagy család: motiválnak, támogatnak és a futáson kívül is összejárnak,
• jótékonykodjunk: adni öröm. És persze itt is érvényesül az univerzumunk egyik alaptörvénye: bármit küldünk ki az univerzumba, az mindig visszatér hozzánk. Sokszor egy új barát képében,
• és amennyiben a fentiek egyike sem segített: akkor kérjünk segítséget szakembertől. Ha nehezen birkózunk meg a magány érzésével, bátran forduljunk terapeutához vagy tanácsadóhoz.

A legfontosabb dolog az, hogy olyan új tevékenységet találjunk, amelyet élvezettel végzünk és közben lehetőségünk nyílik arra, hogy kapcsolatba lépjünk másokkal. A szociális kapcsolatok kialakítása és fenntartása kulcsfontosságú az értékes, hosszú élethez. És ha újonnan szerzett barátainkat majd meghívjuk magunkhoz egy vacsorára, akkor persze a készülődés során előkerülhet egy okos robotporszívó is. De kizárólag takarítási célokra 😉

A magányos emberek várható élettartama 15-20%-kal rövidebb, mint azoké, akik kiterjedt szociális kapcsolati hálóval rendelkeznek. A magány tehát jelentősen növeli a korai halál kockázatát. Mit tehet egy magányos ember, jobb híján szóba állhat-e nem emberi intelligenciával? Beszélgethet-e valamelyik AI nyelvi modell érzelemmentes képviselőjével vagy a környezetében lévő egyéb fizikai tárgyakkal? A címben szereplő kérdés elsőre…